NewLifeStyleNow

" Változtasd meg a Gondolataidat (A Gondolataidat), és Megváltoztatod az Életedet (Megváltoztatod az Életedet)! "
" A sikerhez vezető út senki előtt sincs zárva, akiben van elszántság, hogy változzék, nyitottság, hogy mások
tapasztalataiból tanuljon és állhatatosság, hogy gyakorlással elsajátítsa a sikeres cselekvés technikáját. "
" Ha az Ember Minél Több Készséggel Rendelkezik Annál Nagyon Értéket Képvisel "
" A Sikertudat Legfontosabb Tényezője az Önbecsülés. Higgyük el,hogy Képesek Vagyunk Rá! Ha Elhisszük, ezzel Kiérdemeljük, és el is Érjük."
" Tiszteld és Szeretsd a Nőket mert Ők adnak Értelmet az Életnek! "
" A Tanulás Költsége Sokkal Kisebb, mint a Tudatlanság Ára. "
" A képzelet fontosabb, mint a tények. " Albert Einstein
" Úgy dolgozz, hogy önmagad kedvéért mindig többet teszel, mint amennyit kérnek tőled. De ez a 'több' érjen többet,
mint minden más, amit teszel! " Dean Briggs
" A gondolat minden gazdagság eredendő forrása. Minden anyagi jellegű nyereségé, minden felfedezésé, találmányé és eredményé. "
Claude M. Bristol
" A folyamatos tanulás a siker alapfeltétele, bármiről legyen is szó. " Denis Waitley
" Mindegy, mi a szakterületed, életed minőségét alapvetően meghatározza, hogy milyen mértékig kötelezed el magad a kiválóság mellett. "
Vince Lombardi
" Ha azzal kezdesz el foglalkozni, amit a szíved diktál, soha többé nem fogod úgy érezni, hogy dolgozol. "
Brian Tracy
" Álmodj nagy álmot — De csak Nagy Álmot, amely Képes hatni az emberi lélekre! " Marcus Aurelius
" Váljon szokásoddá, hogy mindig megteszed, amitől félsz. Ha megtetted, biztos lehetsz benne,hogy félelmed ezt nem éli túl. "
Ralph Waldo Emerson
" Kötelezd el magad a kiválóság mellett! "
" A szegény embereknek nagy TV-jük van,a gazdagoknak nagy Könyvtára. "
" Ha megtanulsz egy új nyelvet, másképp is tudsz érezni, mint eddig. "
" Minden nyelv gyönyörű struktúrákkal rendelkezik, amelyeket felhasználhatsz a saját személyiséged gazdagítására, tökéletesítésére. "
" Szívesebben szórakoztatom az embereket, remélve, hogy közben tanulnak belőle, mint hogy tanítsam őket,
remélve, hogy közben jól érzik magukat. " Walt Disney
" Ha nem vagyunk urai az időnknek, akkor nincs meg bennünk a nagyság lehetősége. "
" Ha nem vagyunk urai az időnknek, akkor nem valószínű, hogy valaha is megvalósítjuk azt, amire képesek lennénk az életben. "
" Nem vagyunk mások, csupán gondolataink eredménye. " Buddha
" Because the People How Are Crazy Enough They Think Can Change The World ... "
" Ha hiszel vágyaid megvalósulásában, készülj fel, mert idővel csodát látsz! "
" A Saját Jólléted és Boldogságod megteremtésével nem csak magadat, de a világot is képes vagy felemelni! "
" Életed célja az, amit annak hiszel. Küldetésedet te szabod ki saját magadnak. Életed pedig az lesz, amivé teszed, és soha senkinek
nem lesz joga ítélkezni feletted. "
" Isten arra teremtett, hogy megéljem a lét örömét. "
" Öröm, Szeretet, Szabadság, Vidámság, Nevetés. Erről szól az Élet. "
" Minden, ami örömmel tölt el, újabb jó dolgokat vonz az életedbe. "
" Élezd az életet, hiszen ez egy nagyszerű kaland! "
" Gyerekünknek lehetővé tesszük, hogy egész életükön át képességeiket valósítsák meg inkább, mint kárpótolják fogyatékosságaikat. "
" Élményeket gyűjtünk, nem tárgyakat "
" Kívánj Bármit, Megkapod, Ha a Csillagokat Elkapod. Fújd a Varázsport A négy égtáj felé, És fél lábon ugrálva Nyúlj a Csillagok Közé! "

• A lehetetlen csupán egy olyan nagy szó, amellyel a kis emberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra. A lehetetlen nem tény. Hanem vélemény. A lehetetlen nem kinyilvánítás, hanem kihívás. A lehetetlen lehetőség. A lehetetlen múló pillanat. A lehetetlen nem létezik.

A legtöbb ember úgy éli le az életét, hogy közben egy másodpercre sem áll meg átgondolni, hogy talán helyesen él e.Minek tenné? Hisz ezt mondja a média a társadalom stb. Éld kis életed, örülj annak amid van, ne akarj többet, hisz az csak annak adatik meg aki már alapból gazdag és szép. Ez részben igaz, legfőképpen annak, aki ezt elfogadja és folytatja úgy tovább az életét ahogy eddig élte.

Mi lenne ha azt mondanám neked, hogy létezik egy olyan dolog ezen a Földön, amiről eddig fogalmad sem volt? Mondjuk egy nyelv, amiről nem is tudtad, hogy egyáltalán létezik.

A probléma ott van, hogy a legtöbb ember arról sem tud, hogy nem tud valamit. Kb. mint az akváriumban úszkáló aranyhal sem tudja, hogy létezik olyan, hogy levegő. A különbség az, hogy míg az aranyhalnak hiába magyarázzuk el, hogy mi a levegő, képtelen felfogni, addig TE ha valami értékes dologra találsz rá amiről korábban fogalmad sem volt, képes vagy megérteni és elsajátítani, feltéve ha: AKAROD!

Mihez értek ? Mit tesz boldoggá ? Mi érdekel ? Mit akarok az élettől ? Mi a célom ?

Célmeghatározás -> 100% Fókusz -> Csak abba az 1 irányba haladni !

Albert Einstein szerint kétféleképpen élhetjük az életünket. Az egyik lehetőség úgy élni mintha nem léteznének csodák, a másik úgy élni mintha minden egyes pillanatunk egy csoda lenne. Te melyiket választod? Csak rajtad múlik, de a választásod meg fogja határozni, hogy milyen élményként éled meg az egész életedet!

Ha JÓL Választod meg a Világodat, akkor ABBAN a Világban -> TE leszel a Világ LEGJOBBJA !!!

Amikor győztes voltam, mindig volt egy tervem.
Amikor veszítettem - mindig voltak kifogásaim, és utólagos önigazolásaim.
Győztesként azt mondtam: „engedd, hogy segítsek Neked!”
Amikor vesztes voltam, arra gondoltam: „ehhez semmi közöm.”
(A győztes minden problémára talál megoldást, a vesztes minden megoldást újabb problémának tekint.)
Győztesként összehasonlítottam a teljesítményemet az eredeti céljaimmal.
Amikor veszítettem - összehasonlítottam a teljesítményemet másokéval.
A győzelem előtt arra gondoltam: „ez nehéz lesz, de talán nem lehetetlen.”
Vesztett játszmáim előtt elbizonytalanodtam: „ez lehetséges, de nagyon nehéz.”
A győzelmem mindig része volt az igazi válasznak.
A veszteségeim mindig részei lettek egy újabb kérdésnek.

Abban hiszek, hogy egyedül az számít, hogy mit teszek, és nem az, hogy mit ajánlok, vagy mondok, ígérek másoknak.
Kevesebb szó - több Cselekvés !

Az első lépés: Felkészülés
Ez mindössze néhány percig tart, mégis nagyon fontos része a rendszernek. Mi történik ilyenkor? Először is meghatározod a célodat. Minek?! Olvasási cél?! Micsoda hülyeség ez, hallom előre. Az olvasással az a célom, hogy olvassak. Nem? Hát nem. Talán Te is tudod, milyen fontos, hogy mindig tudd, mi a célod. Azonban szinte minden tevékenység csak akkor lehet igazán sikeres, ha célod van vele. Ha az elméd számára egy mondatban meghatározod, egészen pontosan miért akarod elolvasni az előtted fekvő könyvet, fogékonnyá és kíváncsivá teszed azt az információra.
Ezek után belépsz az olvasás számára ideális tudatállapotba. Mit jelent ez? Egyfajta mélyebb, koncentráltabb állapotot, amelyben jobban tudsz figyelni, és megengeded magadnak, hogy az olvasásból mindkét agyféltekéd kivegye a maga részét. Ehhez olyan speciális technikák állnak a segítségedre, mint pl. az ún. "mandarintechnika".

A második lépés: Előzetes áttekintés
Ennél a lépésnél válik teljesen nyilvánvalóvá, hogy amíg a hagyományos olvasás során a részletektől haladunk az egész felé, betűről-betűre végigolvasva a könyvet, addig a Villámolvasásnál ez fordítva történik. Az előzetes áttekintés során először feltérképezzük az anyagot, elolvassuk a tartalomjegyzéket, a kiemelt részeket, összefoglalókat, stb... Ezután megkeressük az ún. beindító szavakat, azokat, amelyek lényeges, központi részei, fogalmai, szereplői a könyvnek. Végül újból megvizsgáljuk, kell -e nekünk az az információ, ami a könyvben van. Mert néha az a legjobb döntés, ha nem olvasunk tovább.

A harmadik lépés: Fotoolvasás
Ez a "legjobbagyféltekésebb", ugyanakkor a legprovokatívabb része a teljes rendszernek. Egy különleges szemállás alkalmazásával - amellyel az ún. sztereoképek bűvöletébe is eshetünk - másodpercenként egy oldalas sebességgel juttatjuk tudatunkba az anyagot. Tudatos elménk ebből semmit sem képes felfogni - és az így van rendjén. A tudattalan elménk azonban lélegzetelállító mennyiségű információ befogadására képes. Gyakorlatilag az történik, hogy néhány perc alatt elolvasol egy több száz oldalas könyvet - ha épp olyat választottál. Ilyenkor az agyad rögzíti azokat a mentális fényképeket a könyv lapjairól, amelyből később kinyerhetjük a számunkra lényeges információt.
A negyedik lépés: Aktiválás

Néha csak az első 3 lépést végzem el, és aztán egyszerűen várok. Ilyenkor történhet meg a "spontán aktiváció", amikor az olvasottak "csak úgy" az eszedbe jutnak, vagy egyszerűen csak változásokat veszel észre az életedben, és végül rájössz, hogy számos gondolatod az elolvasott anyagból táplálkozik. Ha szépirodalmat olvasok, az első három lépés biztosítja a számomra, hogy egy teljesen más módon éljem át a történetet.

Azonban gyakran nem várhatunk ölbe tett kézzel. Ezért hasznos az aktiválás, amelynek során meghatározott lépésekkel  hozzáférünk a tudattalanban lévő tudáshoz, hogy az a tudatos elménkbe jusson. Eszünkbe jut, amit olvastunk. Néha csak suhanunk a bekezdések fölött, mint Szupermen a Föld fölött (ez a "szuperolvasás"), néha pedig beleolvasunk egy-egy részbe, ahogyan Szupermen is leszáll pár vidékre, hogy jobban szétnézzen (ez a "merülés"). A tortán a hab egy csodálatos vázlatolási módszer: az elmetérkép.

Az ötödik lépés: Sebesolvasás
Mint amikor egy kenuval evezünk egy folyón, néhol lelassulva, néhol hihetetlen sebességre gyorsulva egy-két zuhatagnál, a sebesolvasásnál úgy megyünk végig a teljes könyvön: elejétől a végéig. A kulcsszó itt a változó sebesség, és az, nem állunk meg értelmezni egy részt. Ez a hagyományos olvasáshoz legjobban hasonló fázisa a rendszernek.

Ilyen egyszerű? Egyrészt igen! Másrészt még számos apró trükköt, módszert és technikát lehet tanulni a Villámolvasással kapcsolatban. Minden lépésnek megvannak a finomságai - és nem is biztos, hogy minden esetben szükséged van minden lépésre.

És ha valaki azt gondolja: "ó, ez nekem nem tetszik, hiszen én szeretek olvasni, és a hagyományos módon", akkor megnyugtatlak: pont az marad meg  a hagyományos olvasásból, amit szeretsz: az élvezet, az, hogy a könyv magával ragad, hogy rájössz, ez az, amire szükséged van, s láss csodát: mindent megértesz a könyvből, amire szükséged van.

„Mindenképpen jobb, ha tudósként tűnik ki valaki, aki nem tud jól olvasni, mintha olyan valaki lenne, aki jól tud olvasni, de nincsenek tudományos képességei.” A gondolat Leonardo da Vincitől származik, és alátámasztja azt az egyre többet hangoztatott feltételezést, hogy a reneszánsz ember mintapéldánya diszlexiával küzdött. Erre következtettek ugyanis ránk maradt jegyzetei jellegzetes helyesírási hibáiból, illetve ezzel magyarázzák, hogy különösen vonzódott a tüköríráshoz. Nem ő azonban az egyetlen olyan személy, aki maradandót alkotott diszlexiája ellenére, vagy épp ezért. Sőt, a zsenik között feltűnően sokan küzdenek ezzel a részképesség zavarral, ezért Ronald D. Davis The Gift of Dyslexia című művében azt bizonygatja, hogy a diszlexia és a zsenialitás kéz a kézben jár. Ha belegondolunk, hogy olyan személyiségeknél feltételezhető a diszlexia, mint Széchenyi István, Einstein, Agatha Christie, Churchill, vagy épp Rockefeller, Tom Cruise, Whoopy Goldberg és Cher pedig diagnózissal is rendelkezik, nem tűnik olyan légből kapottnak az elképzelés.  

Mi az a szóvakság?

A diszlexia a világ leggyakoribb részképesség zavara. Előfordulási aránya az iskoláskorúak körében 5-10%-ra tehető, ami azt jelenti, hogy Magyarországon 40-80 ezer gyerekkel számolhatunk. A probléma nem új keletű, hiszen J. Kerr angol iskolaorvos már 1896-ban felismerte ezt a fajta tanulási zavart, nem sokkal később pedig a szintén angol szemorvos W.P. Morgan írta le a tüneteket diszlexia (szóvakság) néven.

A diszlexia nem más, mint a nyelvvel, a beszéddel és az olvasással kapcsolatos részképesség zavar. Tünetei rendkívül változatosak lehetnek. Leggyakoribb tünete a betűtévesztés, ezenkívül jellemző az olvasás lassúsága és a szövegértés problémái. Általában rossz helyesírással jár együtt, az írás sokszor csúnya vagy olvashatatlan. További tünetei az emlékezetzavar, a tér-iránnyal kapcsolatos nehézségek, dátumtévesztés, problémák a sorozatokkal, a nyelvi megfogalmazással, a nyelvtanulással és nehézségek a nyelvi feladatokban. Fontos kritérium azonban, hogy a tünetekhez nem társul értelmi probléma, átlagos vagy átlag feletti intelligencia jellemzi az érintetteket.

A számos tünet arra utal, hogy nem egységes problémáról van szó, és ezt támasztják alá az utóbbi években fellendült kutatások is, melyek a különböző tünetek mögött álló agyi működésbeli rendellenességek feltárását tűzték ki célul. A diszlexia pontos oka egyelőre nem ismert, számos elmélet és modell magyarázza, melyekben az a közös pont, hogy az idegrendszer fejlődése nem a megszokott módon zajlik, aminek az lesz a végeredménye, hogy a nyelvi információk feldolgozása másképp zajlik az érintetteknél.

Áldás vagy átok?

Ma már gondosan szűrik a diszlexiát, és időben megkezdik a fejlesztést azoknál a gyerekeknél, akiknél kimutatják, de még így is nagy kihívást jelent számukra az alapvetően a verbalitásra épülő oktatási rendszer, ami kevéssé alkalmazkodik a diszlexiások alapvetően más információ feldolgozási módjához. Épp ezért az érintettek inkább átokként élik meg részképesség zavarukat, és kifejezetten frusztrálja őket az iskolában elszenvedett számos kudarc. Korábban, amikor még kevésbé ismerték és szűrték a diszlexiát, nem volt ritka, hogy az érintetteket gyenge tanulmányi eredményeik miatt értelmi fogyatékosként kezelték, vagy legalábbis butának tartották.

Davis azonban úgy véli, hogy épp ebben a megváltozott információfeldolgozási módban rejlik a diszlexia áldása. Másképp működik ugyanis a diszlexiások agya, ennek köszönhetően másképp észlelik a világot és másképp dolgozzák fel az onnan érkező információkat, aminek az lesz az eredménye, hogy sokkal kreatívabb és innovatívabb megoldásra juthatnak egy-egy probléma kapcsán.  Davis szerint a diszlexiások agya úgy működik, mint a zseniké, bár ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez a részképesség zavar minden esetben együtt jár a zsenialitással, de ha átlag feletti intelligenciával társul, jó esély van valamilyen rendkívüli teljesítményre. Úgy véli, ugyanaz az agyműködés okozza a diszlexiások problémáit, mint ami a zsenik kimagasló szellemi vagy művészeti produktumai mögött áll. A diszlexiások ugyanis multidimenzionálisan gondolkoznak. Ez azt jelenti, hogy valamennyi érzékszervüket használják, így kompenzálják hiányosságukat. Kíváncsiságuk átlagon felüli, gondolkodásuk strukturált, fantáziájuk és képzeletük pedig határtalan, hiszen ők alapvetően képekben gondolkodnak. Ezzel magyarázza, hogy a kiemelkedő tudósok, művészek és politikusok között meglepően sok a diszlexiás.

Persze minden bizonnyal hozzájárulnak ehhez egyéb pszichológiai tényezők is. A diszlexiások ugyanis gyakran keresnek maguknak olyan tevékenységet, ami nem kötődik a verbalitáshoz vagy a szigorúan vett iskolai tanuláshoz, hogy ezzel kompenzálják kudarcaikat, és ezeken a területeken valóban motiváltak arra, hogy rendkívüli teljesítményt nyújtsanak.

Akiknek áldás a diszlexia

Diszlexia esetén nagyon fontos, hogy a szülő miként viszonyul gyereke hiányosságaihoz és az ebből adódó iskolai kudarcokhoz. Ha ugyanis nem hiányosságként, vagy ami még rosszabb, hibaként tekint rá, hanem elfogadja a helyzetet és a gyerek pozitív tulajdonságait emeli ki, akkor sokat csökkenthet a frusztrációján és rengeteget javíthat az önértékelésén. Szintén fontos a kompenzációs tevékenységek biztosítása, hogy együtt keressék meg azt a területet, amiben tehetséges a gyerek, ahol sikereket érhet el. Nagyszerű példa erre Jean Baptiste Rodin, a híres szobrász édesapja, aki nem erőltette a szokásos iskolai tanulmányokat, miután nyilvánvalóvá vált, hogy fia képtelen a tanulásra a hagyományos iskolai keretek között. Épp ezért fiát olyan tanulmányok felé irányította, amelyek sokkal jobban megfeleltek érdeklődésének és képességeinek. Ha Rodin papa makacsul ragaszkodott volna a klasszikus értelemben vett tanuláshoz, talán soha nem születik meg a Gondolkodó, és ma szegényebbek lennénk egy zsenivel. Nem véletlen, hogy a diszlexiakutatás, -prevenció és -kezelés űttörőjének számító 1984-ben alapított svéd The Rodin Remediation Academyt épp róla nevezték el. Ahogy az sem véletlen, hogy épp Svédországban indultak meg ezek a kutatások. A svéd királyi családban ugyanis halmozottan fordul elő a diszlexia, a jelenlegi király, XVI. Károly Gusztáv is ezzel a problémával küzd.

Walt Disney-nek szintén komoly nehézségei voltak az iskolában. Rendkívül nehezen tanult meg olvasni, és nem is lelte benne örömét, ahogy az iskola sem okozott neki sikerélményt. Nem meglepő hát, hogy minden más jobban érdekelte, de legjobban mégis a rajzolás vonzotta. Hamar kiderült, hogy tehetséges karikaturista, így inkább erre koncentrált az iskolai tanulmányok helyett. Figuráit senkinek sem kell bemutatni, és azt sem kell különösebben hangsúlyozni, hogy egyéni látásmódja és különleges kreativitása tette ezeket a figurákat annyira egyedivé és közkedveltté.

John Lennont szintén a diszlexia irányította a zene és általában véve a művészetek felé. Az iskolában rengeteg kudarc érte, több interjúban és dalban is megfogalmazta, hogy mennyire magányos, elveszett és meg nem értett volt az iskolában. Úgy érezte, hogy bele akarják erőltetni egy öntőformába, és nem hagyják kiteljesedni, kifejezni magát. Minden bizonnyal innen ered lázadó természete, ami fittyet hány mindenfajta konvencióra, és ez vezette a művészetek felé is, melyekben meglelte természetes önkifejezési formáját. Nemcsak ennyit profitált azonban részképesség zavarából. Mivel a diszlexiásoknak problémát jelent az olyan szimbólumok dekódolása, mint a betűk vagy a hangjegyek, gyakran kompenzálnak azzal, hogy megjegyzik a szövegeket vagy dallamokat. Lennon is ehhez folyamodott, és mivel gyerekkorától kezdve rengeteg időt töltött azzal, hogy a rádióban a korszak népszerű zenéit hallgatta, később nagy hasznát vette a fejében elraktározott komplett zene- és szövegtárnak. Az egyéni látásmód és a kreativitás pedig esetében is tagadhatatlan.

Jamie Oliver egy interjúban bevallotta, hogy fárasztja az olvasás, és soha nem olvasott még végig egyetlen könyvet sem. Az ok nem az intellektuális érdeklődés hiányában keresendő, hanem a diszlexiában. A Pucér Szakács már szerencsésebb, mint hasonló problémával küzdő elődei, hiszen diagnózissal is rendelkezik. Mivel viszonylag hamar kiderült, hogy nem a verbalitás az erőssége, érdeklődése a gasztronómia felé fordult, és egyéni látásmódját, kreativitását és kíváncsiságát a konyhában kamatoztatta. Mára a világ talán legnépszerűbb szakácsává vált, emellett az üzleti életben is innovatívnak bizonyult, hiszen valóságos birodalmat épített ki.